Sokat? Keveset? Mihez képest? Az energetikai tanúsítvány megmutatja!
Ha új autót vásárolsz, az első kérdés: Mennyit fogyaszt százon? Hány köbcentis a motorja?

Igen, az a cél, hogy ne pazaroljuk az energiát! A 2002-ben megjelent, épületek energetikai jellemzőiről szóló 91/2002 számú európai uniós direktíva célja az épületállomány energiahatékonyságának javítása az energetikai követelmények szigorításával, illetve az energiatanúsítvány bevezetésével.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen az adott épület energiafogyasztása a referenciaépülethez viszonyítva. Az átlagos lakásállomány a követelményhez képest 50-90 %-al több energiát használ. A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed. Emellett hasznos üzemeltetési és építési tanácsokat ad a tulajdonosoknak, hogy legalább a „C” besorolást elérje, ezzel 10 - 300 % (nem elírás !!!) energia megtakarítás legyen elérhető.

10 évig. Ha az érvényesség ideje alatt a jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az osztályba sorolást ismételten el kell végezni.

Mi segítünk Önnek, hogy minden kényelmetlenség nélkül, a teljes folyamatot felölelve, rövid határidővel elkészüljön ingatlana energetikai tanúsítványa. Kérdés esetén vegye fel a kapcsolatot velünk.

A számításos módszer során a 7/2006 TNM rendelet módszertana szerint ki kell számítani az épület várható primér energiaigényét és ezt kell viszonyítani az adott épülettípushoz, illetve épületmérethez meghatározott követelményértékhez. A tanúsítás jellemző lépései:

1. Épület geometriai adatainak meghatározása,
2. épületszerkezetek azonosítása,
3. épületgépészeti rendszerek azonosítása,
4. energetikai számítás elvégzése,
5. eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése, a tanúsítvány átadása a Megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, saját példány archiválása.
   

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet 10. §
(1) A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint. Ezen igényt – díjjegyzékkel - a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor érvényesíteni kell. (4) A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet.
(5) Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.
(6) Kivételes esetben az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű óradíj is megállapítható, ha a
tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres
vizsgálatot igényel. A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.
(7) A tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni.
Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége eladásakor elismert költségnek számít.

Az energiaigény hosszú távon nem tartható fenn, ezért szükséges - egy épület esetén - megvizsgálni az energiafelhasználás minden szintjét és formáját, így nemcsak a falak, födémek, nyílászárok energiaveszteségeit kell feltárni, hanem az épületgépészet és az épületvillamosság ide vonatkozó területeit is. Emiatt vizsgálni kell a teljes fűtési rendszert, a fűtési rendszer szabályozhatóságát. Magának a kazánnak a hatásfokát, az esetleges légtechnikai rendszerek, klímák energiaigényét és veszteségeit. A világítás módját és az ebből következő energiaigényét….stb.
Az energiamérleg kiszámításakor nemcsak veszteségeket, hanem a nyereségeket is el lehet számolni, így a használat okozta hőleadást, a (számító)gépek hőtermelése és legfőképpen az épület tájolásával összefüggésben a nap sugárzó energiájának hatását, ezek elsősorban az üvegfelületeken keresztül hat a belső klímára. A vizsgálatban nemcsak ennek (téli) jótékony hatását kell figyelembe venni, hanem a nyári túlmelegedés kockázatát is, mert ez ronthatja a komfortérzetet, sok esetben emiatt klímát üzemeltetnek (jelentős energiát használ). Nem véletlen, hogy a nyári időszakban az elektromos felhasználás jelentősen meghaladja a téli szintet, pontosan a nagyszámú klíma üzemeltetése miatt.

Magyarországon a háztartásokban felhasznált energiát legnagyobb részben fűtésre, vízfelmelegítésre fordítják, de a hőenergia célú felhasználás mellett a legkönnyebben átalakítható villamosenergia-igény a meghatározó. A hő- és villamosenergia-igény arányaiban változó a különböző fogyasztóknál, de mindkét energiaforma ma már az alapvető életfeltételek biztosításához tartozik. További érdekességek…